Izland teljes állam- és közigazgatása nyílt forrásra áll át
„A migráció nem problémamentes, és talán nem is lesz mindenkire és mindenre kiterjedő, de a projekt vezetője eltökélt és reménykedő.

Az izlandi kormányzat már öt évvel ezelőtt elindította a körülbelül 320 ezer lakót számláló országban az állami rendszerekben a nyílt forrású szoftvereket propagáló kampányát, és az eddigi tapasztalatok alapján úgy döntöttek, hogy felgyorsítják a folyamatot, és egy egyéves projekt keretében szeretnék elérni, hogy minél több közintézmény végrehajtsa a migrációt. Mindezt az átállásért felelős projektvezető, Tryggvi Björgvinsson jelentette be, aki egy interjúban elmondta, hogy az olcsóbb megvalósítás és fenntartás mellett az is motiválja őket e törekvésükben, hogy a szoftverek közötti egyenlőséget e szempontból biztosítsák.

Az eddig még vonakodók vagy egyéb okból nem váltók figyelmét felhívják arra, hogy három nagy köz- és államigazgatási területen (a minisztériumokban, a Nemzeti Kórházban és a fővárosban) példaszerűen sikerült a váltás, javasolják, hogy tanulmányozzák az itt lezajlott folyamatokat. A migrációért felelős vezetők egyébként nem kapkodtak, éveken át tanulmányozták a pilot projekteket, hogy tapasztalatokat szerezzenek a migráció során felmerülő problémákról. Izlandon 32 középiskola van, ezekből eddig ötnél váltották le a Microsoft termékeit Ubuntu Linuxra, az oktatásmenedzselő rendszert pedig a nyílt forrású Moodle-ra.

Björgvinsson elmondta, hogy így félúton még akadnak problémák, főleg a nyílt szabványok miatt: megesik, hogy az ODF-t használók dokumentumait a más, zárt rendszert használók nem tudják kezelni. Emellett a nagy állami intézményeknél egyéb, nem könnyen megoldható gondok is vannak: például az egyik minisztériumban az Oracle adatbázisszoftvere oly szorosan össze van kötve más rendszerekkel (levelezés, webszerverek stb.), hogy komoly technológiai probléma a kiváltása.

Ennek ellenére eltökéltek, és remélik, hogy az előttük álló egy évben a fokozott erőfeszítések eredményeképp a közigazgatás és az állami szektor tekintélyes része sikeresen végrehajtja a migrációt, szilárd alapot adva ezzel a folytatásnak.” Forrás:
Izland teljes állam- és közigazgatása nyílt forrásra áll át, Dajkó Pál, IT café, 2012. március 23.

Nyíltan a versenyképességért
„A vállalatok több mint felénél a nyílt forráskódú szoftver bevezetése az IT-stratégia részét képezi - derült ki a Gartner körkérdéséből. A válaszadók az alacsony birtoklási összköltséget emelték ki első helyen, de az előnyök között megjelent a rugalmasság, az innováció szabadsága és a gyorsabb beszerzés, bevezetés is. Az open source megoldások házon belüli használatát ugyanakkor a felmérésben szereplő szervezetek mindössze harmada szabályozta.

A piacelemző tavaly közzétett elemzése (Survey Analysis: Overview of Preferences and Practices in the Adoption and Usage of Open-Source Software) arra a felmérésre épül, amely 547 IT-vezető megkérdezésével, összesen 11 országban készült az azt megelőző év második felében, és az open source megoldásokkal összefüggő jelenlegi és jövőbeni felhasználói gyakorlatot igyekezett feltérképezni.
– A nyílt forráskódú szoftver bevezetése mellett felsorakoztatott érvek között a válaszadók minden eddiginél nagyobb számban említették a versenyképesség erősítését – mondta Laurie Wurster, a Gartner kutatási igazgatója. – A felhasználók ma már más szemmel tekintenek az open source megoldásokra; ha a szoftverkódot igényeik szerint megváltoztathatják, egyedivé tehetik, azzal versenyelőnyre tehetnek szert. A költségcsökkentés változatlanul fontos szempont, de a válaszokból leszűrhető, hogy az open source megoldások a licencdíj-mentességnél sokkal nagyobb értéket adhatnak a vállalatnak.

Open source a házon belül
A Gartner felmérése alapján jelenleg öt vállalatból mindössze egy (a válaszadók 22 százaléka) vezet be nyílt forráskódú szoftvereket következetes módon, a szervezet valamennyi területén. Ennél sokkal nagyobb (46 százalék) azon vállalatok aránya, amelyek egy-egy üzletágon belül, illetve projektspecifikus módon használnak open source megoldásokat. A megkérdezettek 21 százaléka mondta azt, hogy cégénél éppen folyamatban van a nyílt forráskódú szoftverek, illetve a bevezetésüktől várható előnyök értékelése.

A piacelemző szerint vállalati szinten a felhasználók az olyan területeken használnak legnagyobb számban nyílt forráskódú szoftvereket, mint az adatmenedzsment és integráció, az alkalmazásfejlesztés, az architektúra és az IT-irányítás, illetve az átalakítás. Az üzleti folyamatok javítására, újratervezésére irányuló, a biztonsággal és kockázatkezeléssel, törvényi megfeleléssel, adatközpont-modernizációval és virtualizációval összefüggő kezdeményezésekben szintén gyakran szerephez jutnak open source megoldások.

– Az eredményekből ítélve a vállalatok a nyílt forráskódú komponenseket és építőelemeket a házon belül fejlesztett egyedi szoftverekkel együtt használják a meglévő rendszerek működésének javítását célzó integrációs és automatizációs projektekben, az üzleti hatékonyság és a biztonság növelése érdekében – tette hozzá Bob Igou, a Gartner kutatási igazgatója.

Az elmúlt öt évben készült hasonló felmérések során az open source megoldások aránya folyamatosan nőtt a válaszadó cégek szoftverportfólióján belül. Ez az arány öt éve még a 10 százalékot sem érte el, az idei év második felére azonban a 30 százalékot is meghaladhatja. Ugyanebben az időszakban a házon belül készült egyedi szoftverek aránya is nőtt, a változatlanul túlsúlyban levő, zárt forráskódú szoftver rovására –, ami szintén az open source megoldások és az egyedi fejlesztések közötti szoros összefüggésre utal.

Előnyök és kockázatok
2016-ra open source megoldások lesznek az üzletileg kritikus szoftverportfólióban a világ kétezer legnagyobb vállalatának 99 százalékánál – hangzik a Gartner előrejelzése. Ez az arány 2010-ben még 75 százalék volt. Az utóbbi tíz évben tapasztalható trend mára oda vezetett, hogy a nyílt forráskódú szoftverek gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak a vállalati IT-szervezetek életében. A következő négy évben még a kimondottan konzervatív felhasználók is egyre kevésbé találják majd indokoltnak a nyílt forráskódú szoftverek mellőzését IT-portfóliójukban. Az open source megoldások növekvő térhódítása ellenére a piacelemző úgy látja, hogy 2014-ig a világ 2000 legnagyobb vállalatának kevesebb mint 50 százaléka léptet majd életbe kimondottan a nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos hatékony IT-irányítási programot szoftvermenedzsment stratégiájának részeként.

Komoly kockázatokat hordoz ez magában, amelyek közül a legnagyobb az open source megoldások természetéből, a kód ingyenességéből ered. Mivel gyakorlatilag költségmentesen bevezethetők, megfelelő auditálás és felügyelet hiányában a nyílt forráskódú szoftverek ellenőrizetlenül elterjedhe

Az open source felfogás nem ördögtől való gondolat
„A kormány elkötelezett a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásában - jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára a Computerworld open source konferenciáján éppen egy évvel ezelőtt, többek között arra hivatkozva, hogy a méretgazdaságosságból és a könnyebb átjárhatóságból származó előnyök már középtávon is az olcsóbb állam megteremtését segítik. Az államtitkárral készített interjúnk itt olvasható.

Tavaly év végén fel is ragyogott a fény az alagút végén: az NFM bejelentette, hogy „a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit - néhány speciális esettől eltekintve - képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is”. Ami azt jelentette, hogy az állam a „versenysemlegesség szem előtt tartásával, a piaci verseny elősegítése érdekében meg kívánja szüntetni az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását” – azaz nem szándékozik tovább finanszírozni az oktatásban használt Microsoft-licencek megvásárlását, és már bele sem kalkulálták a tételt a költségvetésbe.

BigMac menü
A Microsoft az NFM Tisztaszoftver programot érintő bejelentésére reagálva kijelentette, hogy a magyar oktatási rendszer számára a legkedvezőbb árú licenckonstrukciójuk a Tisztaszoftver megoldás. Kalkulációjuk szerint a 2011-ben 3 évre aláírt országos megállapodás alapján egy közoktatási PC éves licencdíja egy BigMac menü árának felel meg. De ez csak egy ok volt a sok közül, amiért a Microsoft elsősorban a Tisztaszoftvert ajánlotta a magyar kormányzat felelős vezetői figyelmébe, amikor a konstrukció folytatásáról tárgyalásokat kezdeményeztek a megfelelő szereplőkkel. Szerintük összköltségvetési szinten a jelenlegi országos szerződés fenntartása a legköltséghatékonyabb megoldás, illetve, az oktatási intézmények piacképes tudást a Microsoft szoftverek segítségével adhatnak át diákjaiknak, hallgatóiknak, ami az ország hosszú távú boldogulásának, versenyképességének kulcsa.

A Microsoft ezzel párhuzamosan megkezdte azon lehetőségek kidolgozását, amelyek kedvező árú beszerzési alternatívát kínálnak azon iskoláknak, akik nem kívánják a Tisztaszoftver megállapodás alá tartozó Microsoft termékeket illegálisan használni. Ám az egyénileg vásárolt programok ára mindig magasabb, mint a nagy mennyiségben beszerzett licenceké, amit nem biztos, hogy a fűtésdíjakkal küzdő és részben zárolt költségvetéssel rendelkező iskolák meg tudnak majd fizetni.

Mégis folytatódik?
Elképzelhető, hogy elhamarkodottnak bizonyult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium év végi egyoldalú kommunikációja a Tisztaszoftver program megszűnéséről. A szerződés értelmében a közoktatási intézmények licenc-ellátására vonatkozó megállapodással kapcsolatos egyeztetésekre a feleknek legalább 3 hónap áll rendelkezésükre. Az esetleges hosszabbításáról folyó tárgyalások a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Microsoft között jelenleg is folyamatban vannak. Jó hír, hogy ezek lezárásáig, illetve további hivatalos értesítésig (ami előreláthatóan hamarosan megtörténik) a programban használt szoftverek licencei az intézmények számára felhasználhatóak, telepíthetőek.

Egyes sajtóértesülések szerint az elvi megállapodás már létre is jött a minisztérium és a redmondiak hazai leánya között, de konkrét szerződés még nem született. Megkeresésünkre a Tisztaszoftver program munkatársai nem cáfolták az információkat, de biztosat még ők sem tudtak mondani.

Amennyiben igaz a hír, az azt jelenti, hogy legalább még egy évig biztosan maradhatnak a Windows-ok a köz- és felsőoktatási intézmények számítógépein. Persze, ehhez az kell, hogy a Microsoft a kormány által elfogadható és finanszírozható konstrukcióval álljon elő. Persze, a döntésben az NFM részéről minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy a fokozatosság elvét teljes mértékben nélkülöző lépés jogi problémákat vetett fel. Az iskoláknak ugyanis az érettségi vizsgákat azon feltételekkel kell biztosítania (hardver és szoftver), melyeken a tantárgyat tanították.

Az OSS használata legális marad
A változás kezelését, illetve az átállás támogatását több oldalról is ígérték, ám ez kevés volt ahhoz, hogy ne törjön ki némi pánik az intézményekben. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Tisztaszoftver megállapodás alá nem csak Microsoft licencek tartoznak, hanem a program részeként nyílt forráskódú szoftvereket is igénybe vehetnek az iskolák, utóbbiakhoz államilag finanszírozott terméktámogatás jár. A 2009 tavaszán startolt HUEDU program, mely a magyar állam és a Novell között megköt

Brüsszel az open source legnagyobb felhasználója
„A nyílt forráskód helyzetéről szóló legfrissebb hazai híradásokat figyelve olyan, mintha ugyanazokat az 5-6 éves cikkeket olvasnánk, amelyek reménykedve tárgyalják a nyílt forráskódú szoftverek (OSS) kilátásait a kormányzatban, az iparban és az oktatásban.
A cikkek alaphangja ugyanaz lehet: az OSS-alkalmazások olcsóbbak (akár ingyenesek), birtoklási költségeik (TCO) kedvezőbbek. A helyzet annak ellenére sem változott gyökeresen, hogy a válság intenzíven csapkod körülöttünk. Csupán az elmúlt negyedév történéseit tekintve körvonalazódik komolyabb, stratégiai jelentőségű váltás: a kormányok hozzányúltak oktatási és informatikai költségvetéseikhez, s az önkormányzatok az utolsó lyukat keresik a nadrágszíjaikon. Ám ennek a statisztikákban mérhető jele majd csak fél év múltán jelentkezik. Az operációs rendszerek terén komoly részesedést rabolt az Apple iOS-a, így a Linux részesedésének lassú növekedése megtorpant, de a Windows 7 sem hagyja magát. Az OSS terén komoly jelentőséggel bír az Android (és a többi mobilrendszer) hatása is. A desktop területén lassan és fokozatosan csökkenhet a telepített Office-szoftvercsomagok uralma amiatt, hogy mind többen térnek át az ingyenes és előfizetős online alkalmazások használatára. A szoftver egyre inkább szolgáltatássá válik, s ez a nyílt alkalmazásokat fejlesztők és forgalmazók számára biztató jel lehet, de ennél semmi több.

Bizakodás után letargia
Európában már 2008-ban sokasodtak a biztató jelek; az év tavaszán, amikor az európai vita a Microsoft bírságáról folyt, az elemzői várakozások az OSS elterjedését jövendölték. Az Európai Bizottság végül is nem támogatta elég hathatósan azt az elképzelést, hogy a tagországokat arra sarkallják: intézményeikben nyílt forráskódú programokat használjanak. Az EU így nem lett hivatalosan a nyílt forráskód propagátora. Annak ellenére sem, hogy a szervezet a nyílt szabványú rendszerek mellett tette le a voksát, és létrehozta az Európai Interoperabilitási Keretrendszert, ajánlva, hogy az „európai közigazgatás a nyíltság irányába haladjon”. Ezért érthető az a letargia, amely az OSS táborát még tavaly is jellemezte.

– Európa csak szóban pártolja a nyílt forráskódot – állították egy New York Timesban megjelent hír nyomán, amely szerint az Európai Bizottság közbeszerzés nélkül tárgyal a 36 ezerre rúgó Windows-licencmegállapodások meghosszabbításáról. A vádakra az EB azzal válaszolt, hogy Brüsszel a legnagyobb felhasználója a nyílt forráskódú megoldásoknak Európában (ez igaz), az intézményekben használt 250-féle open source szoftverrel. Az uniós munkát támogató 1200 szerver mindegyikén nyílt forrású szoftverek dolgoznak.
...
Nem található arra széles körű felmérés, hogy a világgazdaság egészében az OSS-alkalmazások gazdasági értéke miként viszonyul a tulajdonosi szoftverek által uralt informatikagazdasági ökoszisztémához. Csak feltételezni lehet, hogy az informatikai ipar és fejlesztés jelenlegi struktúrájára komoly csapást mérne, ha a tulajdonosi szoftverek által generált bevételek megszűnnének, de az is látható, hogy az OSS-megoldások nélkül komoly zavarokra lehetne számítani az internet működésében. Például a Statistic Finland szerint a finn vállalkozások 79%-a használ OSS-technológiákat (jelentős részben úgy, hogy nem is tudja, hogy nyílt forráskódú rendszert használ, elég számára az ingyenesség). A Gartner felmérése szerint pedig a tulajdonosi szoftverek 80%-a tartalmaz nyílt forrású technológiákat. A Gartner tavaly jelentette azt is, hogy minden második cég használ naponta nyílt forráskódú fejlesztést, annak szolgáltatásaira, funkcióira támaszkodik. Az IDC 2009-ben azt jósolta: az open source megoldásokból származó bevétel megháromszorozódhat 2013-ra. Ezt támasztják alá a hazai jelentések is, ugyanis a nyílt forráskódú termékek szolgáltatói is fellendülést várnak, bízva az open source technológiák rugalmasságában és a költségcsökkentés kényszerében.

Látható, hogy a rendszerek vevői – legyenek üzleti vagy magánfelhasználók – a legmagasabb „felhasználói élményt” keresik, tehát az ideológiák a tulajdonosi és nyílt forráskódú rendszerek versenyében visszaszorulóban vannak. Ez az élmény egyszerre jelentkezik az alkalmazás kínálta szolgáltatásokban, az árban és a megcélzott eredmény elérésének támogatásában. Ez vezetett ahhoz, hogy Németország külügyminisztériuma tavaly a Linuxról visszamigrált Windowsra, de e gondolat jegyében tart az Egyesült Királyság a nyílt forráskódú megoldások felé, annak ellenére, hogy a brit Cabinet Office kiadványa megjegyzi: „Az open source megoldások bevezetése nem ad és

Nyílt forráskód a kormányzatban
„Jó tapasztalatokkal zárultak a kormányzat nyílt forráskódú pilot projektjei. Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára szerint a nyílt rendszerek kormányzaton belüli elterjedése akár a zárt forráskódú termékek árának csökkenéséhez is vezethet.

Computeworld: A kormány elkötelezte magát a nyílt forráskódú rendszerek alkalmazása mellett, és ennek szellemében több pilot projektet indított. Milyenek az első tapasztalatok?
Vályi-Nagy Vilmos: Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis pilot projektjeink kapcsán csak pozitív tapasztalatokat szereztünk. A siker egyik oka talán az, hogy nagyon jól előkészítettük a projekteket. A másik fő sikertényező, hogy nem törekedtünk 100 százalékos átállásra. Alapvetően azt céloztuk meg, hogy az eszközök 70-80 százalékát állítjuk át, és a fennmaradó részben meghagyjuk a zárt, döntően Microsoft-alapú rendszereket. Bebizonyosodott, hogy a két világ tökéletesen tud egymás mellett élni is működni, ráadásul a költségeket is jelentősen lehet csökkenteni. Mint kiderült, messze nem igazak azok az állítások, miszerint a nyílt forráskódú eszközök bevezetésének aránytalanul magas költségei lennének. Mi már az első évben komoly megtakarításokat értünk el.

CW: Hány pilot rendszert valósítottak meg?
V-N.V.: Közvetlenül három pilot projektben vettünk részt, ezek mindegyike lezárult már. Egy-egy pilot rendszerben a felhasználók száma meghaladta a százat. Meglepő módon csak az államigazgatásban voltak ilyen nagyméretű pilotok, a magánszférában nem találkozhatunk ekkora átállásokkal.

CW: A pilot projektek után mi a következő lépés?
V-N.V.: Még tavaly, a pilot projektekkel párhuzamosan elkezdtük a nyílt dokumentumformátum kormányzati szférában történő használatát szabályozó kormányrendelet előkészítését, majd megvalósítását. E rendelet eredményeként 2012 márciusától a közigazgatásban szabványos fájlformátumokat kell használni. A rendelet azt is előírja, hogyha egy szervezet akár nyílt, akár zárt forráskódú irodai alkalmazást vásárol, a beszerzéssel kapcsolatos gazdasági és pénzügyi feltételeket is meg kell vizsgálnia, azaz a döntéseket mindig a gazdaságossági szempont figyelembevételével kell meghoznia. Fontos kiemelni, hogy a beszerző teljes szabadságot kap, a rendelet ugyanis nem zár ki senkit és semmit a beszerzésekből, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a korábban megkötött szerződésekre vagy a kialakult munkarendre való hivatkozással ne lehessen a nyílt forráskódú megoldásokat kizárni a beszerzések során. Ugyanígy hangsúlyos elem a fokozatosság elve is, hiszen lépésről lépésre kívánunk előrehaladni.

CW: A nyílt forráskód kormányzati alkalmazásakor jellemzően a dokumentumkezelő rendszerekre kell gondolni?
V-N.V.: Szó sincs róla. Ez csak az egyik nagy szegmens. A desktopoldal mellett ott vannak a szerverek és az adatbázisok is. Szerveroldalon már régóta nem jelent valódi problémát a kérdés, mert az alkalmazások többsége valamilyen nyílt forráskódon nyugszik. Ezzel szemben az adatbázis-kezelők oldalán nagyon nehéz a jelenlegi helyzetből kilépni, mivel ezen a területen tulajdonképpen egyetlen termék uralja a piacot. Amíg nem jelennek meg olyan konkurens termékek, amelyek valós alternatívát kínálnak, addig nincs mire váltani.

CW: A pilot projekteknél mennyire segítettek a külföldi kormányok jó, illetve rossz tapasztalatai?
V-N.V.: Természetesen körülnéztünk Európában, de volt egy korábbi nagy hazai átállás is, amit alaposan megvizsgáltunk. A Fővárosi Bíróság nyílt forráskódra való átállására gondolok, amely lényegesen nagyobb méretű volt, mint a mi pilot rendszereink. Körültekintően begyűjtöttük tehát a tapasztalatokat, mind belföldről, mind külföldről. Megnéztük a sikertényezőket és a kudarcok okait, és meglehetősen vegyes képet kaptunk. Kiderült a számunkra, hogy nincs általános recept, minden országnak a saját útját kell járnia. Országonként változó, hogy mikor és hol érdemes a nyílt forráskódra váltani, illetve az is, hogy hol van az a pont, ahonnan már nem érdemes továbbmenni.

CW: Közismert például, hogy Németországban volt egy kudarcba fulladt projekt. Milyen okok álltak ennek hátterében?
V-N.V.: Bajorországban azért nem sikerült az átállás, mert egyszerre akartak mindent lecserélni. A korábbi zárt, gyártóhoz kötött rendszereket 100 százalékban próbálták nyílt forráskódú szoftverekkel kiváltani. Ebből a példából is tanulva – ahogy már említettem – mi a fokozatosság elvét követtük, és követjük a jövőben is.

CW: Mondana néhány olyan európai országot, ahol sikerrel vezették be a