Belépés

Lépj be
---

A neved (vagy a nicked):

A jelszó a nevedhez (nickedhez) rendelve:


 Tagok száma 11 tag


Tag online

(senki)
Írások

Dokumentumok

Konferencia 2009

Konferencia 2010

Sajtóösszeállítás

Számláló

   látogató

   jelenlegi látogató

Webmester - Infó
Reklám
Linux pólót a PingvinBoltból!
Magunkról

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
Informatika csoport
1184 Budapest Üllői út 400.
06-(1) 296-1476
szivlogo_kicsi.png

Hírek


Összes bejegyzés

StartAz előző [ 1 2 3 4 5 6 7 8 ] A következőVége

Elrendelte az Egyesült Királyság kormányzata a nyílt forrású szoftverek preferálását a kormányzati h - Írta: kt

Az Egyesült Királyság kormányzata első ízben rendelte el, hogy a kormányzati nyilvános, digitális szolgáltatások jövőbeli fejlesztéseinél preferálni kell a nyílt forrású megoldásokat. Az új Government Service Design Manual dokumentum When to use open source bekezdése egyértelműen rendelkezik: Idézet:
Részesítse előnyben a nyílt forrású szoftvert a proprietary vagy zárt forrású alternatívákkal szemben, kiváltképp operációs rendszerek, hálózati szoftverek, webszerverek, adatbázisok és programozási nyelvek esetén. A dokumentum kitér arra, hogy zárt forrású programokat csak ritka kivételek esetén szabad használni és akkor is óvakodni kell a vendor lock-in helyzetekről. Az új irányelv-gyűjtemény egyik kidolgozója elmondta, hogy nem dogmatikusak a betartatást illetően, mert tudják, hogy nem mindenre megoldás a nyílt forrású szoftverek használata. Minden feladatra a legmegfelelőbb eszközt választják. Viszont a nyílt forrás állami szektorban való használatának egyértelműen nagy előnyei vannak. A részletek itt olvashatók.Forrás:http://hup.hu/cikkek/20130317/elrendelte_az_egyesult_kiralysag_kormanyzata_a_nyilt_forrasu_szoftvere k_preferalasat
Közzétéve: 2013/03/18 @ 10:25  - no hozzászólás no hozzászólás - Megnézed ? Beírsz ? Előnézet Lap nyomtatása 

Bern a nyílt forrásra szavazott - Írta: karayt

Bern a nyílt forrásra szavazott
„A svájci Bern város tanácsa egyértelmű többséggel megszavazta a város szabad és nyílt forrású szoftverekre váltását. Utasította a város IT osztályát, hogy a város jövőbeli IT beszerzéseit tegye platform- és gyártófüggetlenné, valamint részesítse előnyben a nyílt forrású megoldásokat. A tanács ezzel a lépéssel kíván megszabadulni a "vendor lock-in"-től.

A szavazást decemberben tartották, amikor is az új IT stratégia mellett 36, ellene 20 szavazat érkezett. Erről Matthias Stürmer, a városi tanács egyik tagja számolt be, aki a tervet úttörőnek nevezte. Egy évvel ezelőtt a tanács már elfogadott egy indítványt attól, hogy a város dolgozzon ki egy nyílt forrás stratégiát. Most egy lépéssel továbbhaladva, alkalmaztatja a kidolgozott stratégiát, annak érdekében, hogy hosszabb távon az költségmegtakarításhoz vezessen.

Forrás:
Bern a nyílt forrásra szavazott; HUP.hu; 2013. január 5.
Közzétéve: 2013/01/07 @ 08:17  - no hozzászólás no hozzászólás - Megnézed ? Beírsz ? Előnézet Lap nyomtatása 

OpenOffice vs LibreOffice - Írta: bp18

...Európában Dániában, Franciországban, Németországban nagy a támogatottsága a nyílt dokumentumformátumnak, illetve az open source szoftvereknek. A nyílt forráskódú szoftverek használatáról és a nyílt szabványú dokumentumformátumokról a múlt év végén született itthon kormányhatározat. A költségvetési szervezeteknek ez alapján erősen ajánlott az irodai szoftverek nyílt forráskódúakra való cseréje is. ...
Forrás: http://www.bitport.hu/trendek/openoffice-vs-libreoffice-mi-lesz-a-nyilt-forrasu-irodai-szoftverek-jo evoje
Közzétéve: 2012/10/17 @ 12:43  - no hozzászólás no hozzászólás - Megnézed ? Beírsz ? Előnézet Lap nyomtatása 

ODFA: Mindenkinek ingyenszoftvert adunk - Írta: eGov_Hirlevel

ODFA: Mindenkinek ingyenszoftvert adunk
„A magyar komány és a Microsoft múlt héten jelentette be, hogy kétmillió diáknak és tanárnak ad online szolgáltatáscsomagot, összesen 52 milliárd forint értékben. Mivel Lázár János arra kérte a többi iparági szereplőt, hogy tegyenek hasonlóan nagylelkű felajánlásokat, a nyílt formátumokat támogató ODFA Magyarország is előrukkolt egy nagy horderejű ajánlattal: mindenkinek ingyen felajánlják a LibreOffice, az Apache és egyéb irodai szoftverek összes magyar nyelvű verzióját. Ezek a szoftverek eddig is ingyenesek voltak, de az ODFA úgy érezte, a Microsoft után neki is érdemes nyilvánosan deklarálni a felajánlását.

Mások is reagáltak a Microsoft bejelentésére, például aggódó iskolai rendszergazdák, akik szerint az állam által biztosított 5 megabites letöltési és 0,5 megabites feltöltési sebesség kevés lesz, amikor egyszerre negyven diák akarja majd betölteni a webes dokumentumait. (A fenti sebesség nem felhasználónként, hanem összesen értendő.)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kérdésünkre azt válaszolta, hogy „nem várhatók sávszélességi problémák, mert az iskolák számára a Tisztaszoftver programból rendelkezésre áll az MS Office. A többi funkció (pl. levelezés) nem igényel nagy sávszélességet." Az NFM sajtósa azt is közölte, hogy „az állam 2013-ban is biztosítani fogja a közoktatás működőképességéhez szükséges licenszeket." A fejlesztési tárca szerint a magyar tanulókat és tanárokat kiszolgáló szerverek és adatközpontok két európai városban üzemelnek, és ezeken jellemzően leveleket tárolnak. Az iskolák hivatalos adatait ez nem érinti.

Tehát az iskoláknak ezután is szükségük lesz az Office-ra, viszont kapnak pluszban egy online keretrendszert, amit a Microsoft szoftvereivel lehet jól kihasználni. Ennek az 52 milliárd forintosnak mondott felajánlásnak egyik lényeges eleme a webes irodai csomag, amit bárki ingyen elér a Microsoft Office Web Apps weboldalán. Ebben is van Word, Excel és Powerpoint.

Mennyire nyílt a nyílt?
Érdekes kérdéseket vetett fel az ODFA, a nyilvános webes Office kezelőfelületén ugyanis az áll, hogy „Open in Word", és a szövegeket csak .docx fájlba lehet lementeni. Vajon az oktatási csomagban lesz olyan lehetőség, hogy „Open in LibreOffice", tehát az ODFA által támogatott ingyenes szövegszerkesztőben is megnyithatók lesznek a doksik, és lehet majd .odt fájlba menteni? Az Európai Unió egyszer már keményen megdolgozta a piacvezető pozícióban lévő Microsoftot, hogy jobban figyeljen a rivális rendszerek közötti átjárhatóságra (csúnya szóval élve, az interoperabilitásra), és az új felhőalapú technika nem ad felmentést ez alól.

Az ODFA attól tart, hogy a Microsoft-felhő eszközei nem megfelelő szinten támogatják a nyílt dokumentumformátumokat, és hogy a felajánlott szolgáltatásokat nem lehet majd mindegyik platformon (Linux, Mozilla Firefox, Google Chrome, Chromium) ugyanúgy használni. Az oktatásban azért is fontosak ezek a nyílt platformok, mert többnyire ingyenesek, tehát sem a tanulónak, sem az államkincstárnak nem kerül pénzbe, hogy a diák otthon feltelepítsen magának egy Linuxot és egy LibreOffice-t, amivel meg tudja írni a háziját, vagy akár a diplomamunkáját is. (A LibreOffice és más nyílt rendszerek közintézményekben való alkalmazása nem összekeverendő az oktatással, az utóbbinál ugyanis jogos elvárás, hogy a felhasználók hajlandók legyenek tanulni, beleértve akár egy korábban nem ismert szövegszerkesztő használatát is.)

Az ODFA sajtóközleménye elviccelődik azzal, hogy bizonyos felmérések szerint a nyílt és szabad szoftverekkel évente 13 200 milliárd forintot takarítanak meg a felhasználók világszerte, de aztán komolyra fordítja a szót, és számon kéri a kormányon a 1479/2011. (XII. 23.) számú határozatát, amellyel kiállt a versenysemlegesség erősítése, a szállítók monopolhelyzetének korlátozása, a magyar kis- és középvállalatok pozíciójának erősítése és a külföldi függőség csökkentése mellett.

A szervezet arra is kíváncsi, hogy miként hat a Microsoft felajánlása a hazai munkaerőpiacra: hány munkahely szűnik meg és hány új létesül a döntés következtében. Azért is érdekes, hogy a kormány nem közölt részletes hatástanulmányt a webes környezet bevezetéséről, mert iparági
Közzétéve: 2012/06/26 @ 11:10  - no hozzászólás no hozzászólás - Megnézed ? Beírsz ? Előnézet Lap nyomtatása 

Izland teljes állam- és közigazgatása nyílt forrásra áll át - Írta: kt

Izland teljes állam- és közigazgatása nyílt forrásra áll át
„A migráció nem problémamentes, és talán nem is lesz mindenkire és mindenre kiterjedő, de a projekt vezetője eltökélt és reménykedő.

Az izlandi kormányzat már öt évvel ezelőtt elindította a körülbelül 320 ezer lakót számláló országban az állami rendszerekben a nyílt forrású szoftvereket propagáló kampányát, és az eddigi tapasztalatok alapján úgy döntöttek, hogy felgyorsítják a folyamatot, és egy egyéves projekt keretében szeretnék elérni, hogy minél több közintézmény végrehajtsa a migrációt. Mindezt az átállásért felelős projektvezető, Tryggvi Björgvinsson jelentette be, aki egy interjúban elmondta, hogy az olcsóbb megvalósítás és fenntartás mellett az is motiválja őket e törekvésükben, hogy a szoftverek közötti egyenlőséget e szempontból biztosítsák.

Az eddig még vonakodók vagy egyéb okból nem váltók figyelmét felhívják arra, hogy három nagy köz- és államigazgatási területen (a minisztériumokban, a Nemzeti Kórházban és a fővárosban) példaszerűen sikerült a váltás, javasolják, hogy tanulmányozzák az itt lezajlott folyamatokat. A migrációért felelős vezetők egyébként nem kapkodtak, éveken át tanulmányozták a pilot projekteket, hogy tapasztalatokat szerezzenek a migráció során felmerülő problémákról. Izlandon 32 középiskola van, ezekből eddig ötnél váltották le a Microsoft termékeit Ubuntu Linuxra, az oktatásmenedzselő rendszert pedig a nyílt forrású Moodle-ra.

Björgvinsson elmondta, hogy így félúton még akadnak problémák, főleg a nyílt szabványok miatt: megesik, hogy az ODF-t használók dokumentumait a más, zárt rendszert használók nem tudják kezelni. Emellett a nagy állami intézményeknél egyéb, nem könnyen megoldható gondok is vannak: például az egyik minisztériumban az Oracle adatbázisszoftvere oly szorosan össze van kötve más rendszerekkel (levelezés, webszerverek stb.), hogy komoly technológiai probléma a kiváltása.

Ennek ellenére eltökéltek, és remélik, hogy az előttük álló egy évben a fokozott erőfeszítések eredményeképp a közigazgatás és az állami szektor tekintélyes része sikeresen végrehajtja a migrációt, szilárd alapot adva ezzel a folytatásnak.” Forrás:
Izland teljes állam- és közigazgatása nyílt forrásra áll át, Dajkó Pál, IT café, 2012. március 23.
Közzétéve: 2012/03/26 @ 13:02  - no hozzászólás no hozzászólás - Megnézed ? Beírsz ? Előnézet Lap nyomtatása 

Nyíltan a versenyképességért - Írta: hirlevel

Nyíltan a versenyképességért
„A vállalatok több mint felénél a nyílt forráskódú szoftver bevezetése az IT-stratégia részét képezi - derült ki a Gartner körkérdéséből. A válaszadók az alacsony birtoklási összköltséget emelték ki első helyen, de az előnyök között megjelent a rugalmasság, az innováció szabadsága és a gyorsabb beszerzés, bevezetés is. Az open source megoldások házon belüli használatát ugyanakkor a felmérésben szereplő szervezetek mindössze harmada szabályozta.

A piacelemző tavaly közzétett elemzése (Survey Analysis: Overview of Preferences and Practices in the Adoption and Usage of Open-Source Software) arra a felmérésre épül, amely 547 IT-vezető megkérdezésével, összesen 11 országban készült az azt megelőző év második felében, és az open source megoldásokkal összefüggő jelenlegi és jövőbeni felhasználói gyakorlatot igyekezett feltérképezni.
– A nyílt forráskódú szoftver bevezetése mellett felsorakoztatott érvek között a válaszadók minden eddiginél nagyobb számban említették a versenyképesség erősítését – mondta Laurie Wurster, a Gartner kutatási igazgatója. – A felhasználók ma már más szemmel tekintenek az open source megoldásokra; ha a szoftverkódot igényeik szerint megváltoztathatják, egyedivé tehetik, azzal versenyelőnyre tehetnek szert. A költségcsökkentés változatlanul fontos szempont, de a válaszokból leszűrhető, hogy az open source megoldások a licencdíj-mentességnél sokkal nagyobb értéket adhatnak a vállalatnak.

Open source a házon belül
A Gartner felmérése alapján jelenleg öt vállalatból mindössze egy (a válaszadók 22 százaléka) vezet be nyílt forráskódú szoftvereket következetes módon, a szervezet valamennyi területén. Ennél sokkal nagyobb (46 százalék) azon vállalatok aránya, amelyek egy-egy üzletágon belül, illetve projektspecifikus módon használnak open source megoldásokat. A megkérdezettek 21 százaléka mondta azt, hogy cégénél éppen folyamatban van a nyílt forráskódú szoftverek, illetve a bevezetésüktől várható előnyök értékelése.

A piacelemző szerint vállalati szinten a felhasználók az olyan területeken használnak legnagyobb számban nyílt forráskódú szoftvereket, mint az adatmenedzsment és integráció, az alkalmazásfejlesztés, az architektúra és az IT-irányítás, illetve az átalakítás. Az üzleti folyamatok javítására, újratervezésére irányuló, a biztonsággal és kockázatkezeléssel, törvényi megfeleléssel, adatközpont-modernizációval és virtualizációval összefüggő kezdeményezésekben szintén gyakran szerephez jutnak open source megoldások.

– Az eredményekből ítélve a vállalatok a nyílt forráskódú komponenseket és építőelemeket a házon belül fejlesztett egyedi szoftverekkel együtt használják a meglévő rendszerek működésének javítását célzó integrációs és automatizációs projektekben, az üzleti hatékonyság és a biztonság növelése érdekében – tette hozzá Bob Igou, a Gartner kutatási igazgatója.

Az elmúlt öt évben készült hasonló felmérések során az open source megoldások aránya folyamatosan nőtt a válaszadó cégek szoftverportfólióján belül. Ez az arány öt éve még a 10 százalékot sem érte el, az idei év második felére azonban a 30 százalékot is meghaladhatja. Ugyanebben az időszakban a házon belül készült egyedi szoftverek aránya is nőtt, a változatlanul túlsúlyban levő, zárt forráskódú szoftver rovására –, ami szintén az open source megoldások és az egyedi fejlesztések közötti szoros összefüggésre utal.

Előnyök és kockázatok
2016-ra open source megoldások lesznek az üzletileg kritikus szoftverportfólióban a világ kétezer legnagyobb vállalatának 99 százalékánál – hangzik a Gartner előrejelzése. Ez az arány 2010-ben még 75 százalék volt. Az utóbbi tíz évben tapasztalható trend mára oda vezetett, hogy a nyílt forráskódú szoftverek gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak a vállalati IT-szervezetek életében. A következő négy évben még a kimondottan konzervatív felhasználók is egyre kevésbé találják majd indokoltnak a nyílt forráskódú szoftverek mellőzését IT-portfóliójukban. Az open source megoldások növekvő térhódítása ellenére a piacelemző úgy látja, hogy 2014-ig a világ 2000 legnagyobb vállalatának kevesebb mint 50 százaléka léptet majd életbe kimondottan a nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos hatékony IT-irányítási programot szoftvermenedzsment stratégiájának részeként.

Komoly kockázatokat hordoz ez magában, amelyek közül a legnagyobb az open source megoldások természetéből, a kód ingyenességéből ered. Mivel gyakorlatilag költségmentesen bevezethetők, megfelelő auditálás és felügyelet hiányában a nyílt forráskódú szoftverek ellenőrizetlenül elterjedhe
Közzétéve: 2012/03/21 @ 08:48  - no hozzászólás no hozzászólás - Megnézed ? Beírsz ? Előnézet Lap nyomtatása 

Az open source felfogás nem ördögtől való gondolat - Írta: hirlevel

Az open source felfogás nem ördögtől való gondolat
„A kormány elkötelezett a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásában - jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára a Computerworld open source konferenciáján éppen egy évvel ezelőtt, többek között arra hivatkozva, hogy a méretgazdaságosságból és a könnyebb átjárhatóságból származó előnyök már középtávon is az olcsóbb állam megteremtését segítik. Az államtitkárral készített interjúnk itt olvasható.

Tavaly év végén fel is ragyogott a fény az alagút végén: az NFM bejelentette, hogy „a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit - néhány speciális esettől eltekintve - képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is”. Ami azt jelentette, hogy az állam a „versenysemlegesség szem előtt tartásával, a piaci verseny elősegítése érdekében meg kívánja szüntetni az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását” – azaz nem szándékozik tovább finanszírozni az oktatásban használt Microsoft-licencek megvásárlását, és már bele sem kalkulálták a tételt a költségvetésbe.

BigMac menü
A Microsoft az NFM Tisztaszoftver programot érintő bejelentésére reagálva kijelentette, hogy a magyar oktatási rendszer számára a legkedvezőbb árú licenckonstrukciójuk a Tisztaszoftver megoldás. Kalkulációjuk szerint a 2011-ben 3 évre aláírt országos megállapodás alapján egy közoktatási PC éves licencdíja egy BigMac menü árának felel meg. De ez csak egy ok volt a sok közül, amiért a Microsoft elsősorban a Tisztaszoftvert ajánlotta a magyar kormányzat felelős vezetői figyelmébe, amikor a konstrukció folytatásáról tárgyalásokat kezdeményeztek a megfelelő szereplőkkel. Szerintük összköltségvetési szinten a jelenlegi országos szerződés fenntartása a legköltséghatékonyabb megoldás, illetve, az oktatási intézmények piacképes tudást a Microsoft szoftverek segítségével adhatnak át diákjaiknak, hallgatóiknak, ami az ország hosszú távú boldogulásának, versenyképességének kulcsa.

A Microsoft ezzel párhuzamosan megkezdte azon lehetőségek kidolgozását, amelyek kedvező árú beszerzési alternatívát kínálnak azon iskoláknak, akik nem kívánják a Tisztaszoftver megállapodás alá tartozó Microsoft termékeket illegálisan használni. Ám az egyénileg vásárolt programok ára mindig magasabb, mint a nagy mennyiségben beszerzett licenceké, amit nem biztos, hogy a fűtésdíjakkal küzdő és részben zárolt költségvetéssel rendelkező iskolák meg tudnak majd fizetni.

Mégis folytatódik?
Elképzelhető, hogy elhamarkodottnak bizonyult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium év végi egyoldalú kommunikációja a Tisztaszoftver program megszűnéséről. A szerződés értelmében a közoktatási intézmények licenc-ellátására vonatkozó megállapodással kapcsolatos egyeztetésekre a feleknek legalább 3 hónap áll rendelkezésükre. Az esetleges hosszabbításáról folyó tárgyalások a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Microsoft között jelenleg is folyamatban vannak. Jó hír, hogy ezek lezárásáig, illetve további hivatalos értesítésig (ami előreláthatóan hamarosan megtörténik) a programban használt szoftverek licencei az intézmények számára felhasználhatóak, telepíthetőek.

Egyes sajtóértesülések szerint az elvi megállapodás már létre is jött a minisztérium és a redmondiak hazai leánya között, de konkrét szerződés még nem született. Megkeresésünkre a Tisztaszoftver program munkatársai nem cáfolták az információkat, de biztosat még ők sem tudtak mondani.

Amennyiben igaz a hír, az azt jelenti, hogy legalább még egy évig biztosan maradhatnak a Windows-ok a köz- és felsőoktatási intézmények számítógépein. Persze, ehhez az kell, hogy a Microsoft a kormány által elfogadható és finanszírozható konstrukcióval álljon elő. Persze, a döntésben az NFM részéről minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy a fokozatosság elvét teljes mértékben nélkülöző lépés jogi problémákat vetett fel. Az iskoláknak ugyanis az érettségi vizsgákat azon feltételekkel kell biztosítania (hardver és szoftver), melyeken a tantárgyat tanították.

Az OSS használata legális marad
A változás kezelését, illetve az átállás támogatását több oldalról is ígérték, ám ez kevés volt ahhoz, hogy ne törjön ki némi pánik az intézményekben. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Tisztaszoftver megállapodás alá nem csak Microsoft licencek tartoznak, hanem a program részeként nyílt forráskódú szoftvereket is igénybe vehetnek az iskolák, utóbbiakhoz államilag finanszírozott terméktámogatás jár. A 2009 tavaszán startolt HUEDU program, mely a magyar állam és a Novell között megköt
Közzétéve: 2012/03/21 @ 08:46  - no hozzászólás no hozzászólás - Megnézed ? Beírsz ? Előnézet Lap nyomtatása 

Brüsszel az open source legnagyobb felhasználója - Írta: karayt

Brüsszel az open source legnagyobb felhasználója
„A nyílt forráskód helyzetéről szóló legfrissebb hazai híradásokat figyelve olyan, mintha ugyanazokat az 5-6 éves cikkeket olvasnánk, amelyek reménykedve tárgyalják a nyílt forráskódú szoftverek (OSS) kilátásait a kormányzatban, az iparban és az oktatásban.
A cikkek alaphangja ugyanaz lehet: az OSS-alkalmazások olcsóbbak (akár ingyenesek), birtoklási költségeik (TCO) kedvezőbbek. A helyzet annak ellenére sem változott gyökeresen, hogy a válság intenzíven csapkod körülöttünk. Csupán az elmúlt negyedév történéseit tekintve körvonalazódik komolyabb, stratégiai jelentőségű váltás: a kormányok hozzányúltak oktatási és informatikai költségvetéseikhez, s az önkormányzatok az utolsó lyukat keresik a nadrágszíjaikon. Ám ennek a statisztikákban mérhető jele majd csak fél év múltán jelentkezik. Az operációs rendszerek terén komoly részesedést rabolt az Apple iOS-a, így a Linux részesedésének lassú növekedése megtorpant, de a Windows 7 sem hagyja magát. Az OSS terén komoly jelentőséggel bír az Android (és a többi mobilrendszer) hatása is. A desktop területén lassan és fokozatosan csökkenhet a telepített Office-szoftvercsomagok uralma amiatt, hogy mind többen térnek át az ingyenes és előfizetős online alkalmazások használatára. A szoftver egyre inkább szolgáltatássá válik, s ez a nyílt alkalmazásokat fejlesztők és forgalmazók számára biztató jel lehet, de ennél semmi több.

Bizakodás után letargia
Európában már 2008-ban sokasodtak a biztató jelek; az év tavaszán, amikor az európai vita a Microsoft bírságáról folyt, az elemzői várakozások az OSS elterjedését jövendölték. Az Európai Bizottság végül is nem támogatta elég hathatósan azt az elképzelést, hogy a tagországokat arra sarkallják: intézményeikben nyílt forráskódú programokat használjanak. Az EU így nem lett hivatalosan a nyílt forráskód propagátora. Annak ellenére sem, hogy a szervezet a nyílt szabványú rendszerek mellett tette le a voksát, és létrehozta az Európai Interoperabilitási Keretrendszert, ajánlva, hogy az „európai közigazgatás a nyíltság irányába haladjon”. Ezért érthető az a letargia, amely az OSS táborát még tavaly is jellemezte.

– Európa csak szóban pártolja a nyílt forráskódot – állították egy New York Timesban megjelent hír nyomán, amely szerint az Európai Bizottság közbeszerzés nélkül tárgyal a 36 ezerre rúgó Windows-licencmegállapodások meghosszabbításáról. A vádakra az EB azzal válaszolt, hogy Brüsszel a legnagyobb felhasználója a nyílt forráskódú megoldásoknak Európában (ez igaz), az intézményekben használt 250-féle open source szoftverrel. Az uniós munkát támogató 1200 szerver mindegyikén nyílt forrású szoftverek dolgoznak.
...
Nem található arra széles körű felmérés, hogy a világgazdaság egészében az OSS-alkalmazások gazdasági értéke miként viszonyul a tulajdonosi szoftverek által uralt informatikagazdasági ökoszisztémához. Csak feltételezni lehet, hogy az informatikai ipar és fejlesztés jelenlegi struktúrájára komoly csapást mérne, ha a tulajdonosi szoftverek által generált bevételek megszűnnének, de az is látható, hogy az OSS-megoldások nélkül komoly zavarokra lehetne számítani az internet működésében. Például a Statistic Finland szerint a finn vállalkozások 79%-a használ OSS-technológiákat (jelentős részben úgy, hogy nem is tudja, hogy nyílt forráskódú rendszert használ, elég számára az ingyenesség). A Gartner felmérése szerint pedig a tulajdonosi szoftverek 80%-a tartalmaz nyílt forrású technológiákat. A Gartner tavaly jelentette azt is, hogy minden második cég használ naponta nyílt forráskódú fejlesztést, annak szolgáltatásaira, funkcióira támaszkodik. Az IDC 2009-ben azt jósolta: az open source megoldásokból származó bevétel megháromszorozódhat 2013-ra. Ezt támasztják alá a hazai jelentések is, ugyanis a nyílt forráskódú termékek szolgáltatói is fellendülést várnak, bízva az open source technológiák rugalmasságában és a költségcsökkentés kényszerében.

Látható, hogy a rendszerek vevői – legyenek üzleti vagy magánfelhasználók – a legmagasabb „felhasználói élményt” keresik, tehát az ideológiák a tulajdonosi és nyílt forráskódú rendszerek versenyében visszaszorulóban vannak. Ez az élmény egyszerre jelentkezik az alkalmazás kínálta szolgáltatásokban, az árban és a megcélzott eredmény elérésének támogatásában. Ez vezetett ahhoz, hogy Németország külügyminisztériuma tavaly a Linuxról visszamigrált Windowsra, de e gondolat jegyében tart az Egyesült Királyság a nyílt forráskódú megoldások felé, annak ellenére, hogy a brit Cabinet Office kiadványa megjegyzi: „Az open source megoldások bevezetése nem ad és
Közzétéve: 2012/03/21 @ 08:44  - no hozzászólás no hozzászólás - Megnézed ? Beírsz ? Előnézet Lap nyomtatása 

Nyílt forráskód a kormányzatban - Írta: kt

Nyílt forráskód a kormányzatban
„Jó tapasztalatokkal zárultak a kormányzat nyílt forráskódú pilot projektjei. Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára szerint a nyílt rendszerek kormányzaton belüli elterjedése akár a zárt forráskódú termékek árának csökkenéséhez is vezethet.

Computeworld: A kormány elkötelezte magát a nyílt forráskódú rendszerek alkalmazása mellett, és ennek szellemében több pilot projektet indított. Milyenek az első tapasztalatok?
Vályi-Nagy Vilmos: Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis pilot projektjeink kapcsán csak pozitív tapasztalatokat szereztünk. A siker egyik oka talán az, hogy nagyon jól előkészítettük a projekteket. A másik fő sikertényező, hogy nem törekedtünk 100 százalékos átállásra. Alapvetően azt céloztuk meg, hogy az eszközök 70-80 százalékát állítjuk át, és a fennmaradó részben meghagyjuk a zárt, döntően Microsoft-alapú rendszereket. Bebizonyosodott, hogy a két világ tökéletesen tud egymás mellett élni is működni, ráadásul a költségeket is jelentősen lehet csökkenteni. Mint kiderült, messze nem igazak azok az állítások, miszerint a nyílt forráskódú eszközök bevezetésének aránytalanul magas költségei lennének. Mi már az első évben komoly megtakarításokat értünk el.

CW: Hány pilot rendszert valósítottak meg?
V-N.V.: Közvetlenül három pilot projektben vettünk részt, ezek mindegyike lezárult már. Egy-egy pilot rendszerben a felhasználók száma meghaladta a százat. Meglepő módon csak az államigazgatásban voltak ilyen nagyméretű pilotok, a magánszférában nem találkozhatunk ekkora átállásokkal.

CW: A pilot projektek után mi a következő lépés?
V-N.V.: Még tavaly, a pilot projektekkel párhuzamosan elkezdtük a nyílt dokumentumformátum kormányzati szférában történő használatát szabályozó kormányrendelet előkészítését, majd megvalósítását. E rendelet eredményeként 2012 márciusától a közigazgatásban szabványos fájlformátumokat kell használni. A rendelet azt is előírja, hogyha egy szervezet akár nyílt, akár zárt forráskódú irodai alkalmazást vásárol, a beszerzéssel kapcsolatos gazdasági és pénzügyi feltételeket is meg kell vizsgálnia, azaz a döntéseket mindig a gazdaságossági szempont figyelembevételével kell meghoznia. Fontos kiemelni, hogy a beszerző teljes szabadságot kap, a rendelet ugyanis nem zár ki senkit és semmit a beszerzésekből, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a korábban megkötött szerződésekre vagy a kialakult munkarendre való hivatkozással ne lehessen a nyílt forráskódú megoldásokat kizárni a beszerzések során. Ugyanígy hangsúlyos elem a fokozatosság elve is, hiszen lépésről lépésre kívánunk előrehaladni.

CW: A nyílt forráskód kormányzati alkalmazásakor jellemzően a dokumentumkezelő rendszerekre kell gondolni?
V-N.V.: Szó sincs róla. Ez csak az egyik nagy szegmens. A desktopoldal mellett ott vannak a szerverek és az adatbázisok is. Szerveroldalon már régóta nem jelent valódi problémát a kérdés, mert az alkalmazások többsége valamilyen nyílt forráskódon nyugszik. Ezzel szemben az adatbázis-kezelők oldalán nagyon nehéz a jelenlegi helyzetből kilépni, mivel ezen a területen tulajdonképpen egyetlen termék uralja a piacot. Amíg nem jelennek meg olyan konkurens termékek, amelyek valós alternatívát kínálnak, addig nincs mire váltani.

CW: A pilot projekteknél mennyire segítettek a külföldi kormányok jó, illetve rossz tapasztalatai?
V-N.V.: Természetesen körülnéztünk Európában, de volt egy korábbi nagy hazai átállás is, amit alaposan megvizsgáltunk. A Fővárosi Bíróság nyílt forráskódra való átállására gondolok, amely lényegesen nagyobb méretű volt, mint a mi pilot rendszereink. Körültekintően begyűjtöttük tehát a tapasztalatokat, mind belföldről, mind külföldről. Megnéztük a sikertényezőket és a kudarcok okait, és meglehetősen vegyes képet kaptunk. Kiderült a számunkra, hogy nincs általános recept, minden országnak a saját útját kell járnia. Országonként változó, hogy mikor és hol érdemes a nyílt forráskódra váltani, illetve az is, hogy hol van az a pont, ahonnan már nem érdemes továbbmenni.

CW: Közismert például, hogy Németországban volt egy kudarcba fulladt projekt. Milyen okok álltak ennek hátterében?
V-N.V.: Bajorországban azért nem sikerült az átállás, mert egyszerre akartak mindent lecserélni. A korábbi zárt, gyártóhoz kötött rendszereket 100 százalékban próbálták nyílt forráskódú szoftverekkel kiváltani. Ebből a példából is tanulva – ahogy már említettem – mi a fokozatosság elvét követtük, és követjük a jövőben is.

CW: Mondana néhány olyan európai országot, ahol sikerrel vezették be a
Közzétéve: 2012/03/21 @ 08:40  - no hozzászólás no hozzászólás - Megnézed ? Beírsz ? Előnézet Lap nyomtatása 

Váratlanul vége a Tisztaszoftver programnak - Írta: kea

...Helyzetbe kerülnek a nyílt és szabad szoftverek A kormány tavaly júniusban már jelét adta annak, hogy a Microsoft termékei mellett szívesen látna nyílt és szabad szoftvereket az oktatási szférában. Az akkor megkötött megállapodás szerint az intézmények által elérhető szoftverek köréből kikerültek a Microsoft szervertermékei (a Windows Server kivételével), a hallgatók pedig többé nem jogosultak otthon is használni a vállalat szoftvereit. Az NFM akkori tájékoztatása szerint a program 1,5 milliárd forintos költségét így mintegy 400 millió forinttal lehetett csökkenteni - a Microsoft weboldalán olvasható állásfoglalás szerint egy közoktatási PC-nek az éves szoftverlicence így egy Big Mac menü árával összemérhető.forrás:http://www.hwsw.hu/hirek/47926/tisztaszoftver-microsoft-novell-huedu-ulx-openedu-kormany-szoftver-li cenc-nyilt-forras.html
Közzétéve: 2012/01/09 @ 09:56  - no hozzászólás no hozzászólás - Megnézed ? Beírsz ? Előnézet Lap nyomtatása 
StartAz előző [ 1 2 3 4 5 6 7 8 ] A következőVége
Rovatok

LINUX

LibreOffice

OpenOffice

Szabad szoftverek



Archívum

2017-07 2017 Augusztus 2017-09
H K Sz Cs P Sz V
 010203040506
07080910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   

Utolsó bejegyzés

legfrissebb hozzászólások

Új honlap

 A KIM E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárságán belül jött létre az E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ 2012 végén, EU-s támogatással.

http://szabadszoftver.kormany.hu/

© Skin - Création VracInfo  W3C CSS  Skin adaptation v4.6 - charli77 Skins
^ Lap tetejére ^